2012. február 4., szombat

DECEMBER

Advent idején tartottunk egy rendkívüli órát. Áthelyeztük a helyszínt az Art-turkába a városközpontba. Ez egy nyitott alkotóműhely amit egy egyesület és a Holló László Képzőművész Kör tart fent. Ebben az időszakban ilyenkor mindig van itt egy kiállítás és vásár, ahol a betérők szétnézhetnek, ihatnak egy meleg teát és akár vásárolhatnak is alkotásokat a szeretteiknek Karácsonyra. Ha így tesznek biztosak lehetnek benne hogy értékes, helyi és egyedi munkát visznek haza.
Mi is így tettünk, de mi magunk készítettük el az alkotásunkat ott a helyszínen.









Lefényképeztük a tanárnő kerámia ikonjait is:




Az utolsó órán krumplinyomdával karácsonyi csomagolást készítettünk és a stilizálásról beszélgettünk. Milyen kevés egyszerű formáról is fel lehet ismerni egy olyan bonyolult felépítésű valamit, mint a hópihe, vagy a fenyőfa.








 Az elmaradhatatlan pancsolás persze most sem maradt ki.









NOVEMBER

Elhatároztuk, hogy egész évben csak ételeket rajzolunk meg festünk. Minden témánk valamilyen kaja lesz. Ebben az a legjobb, hogy mindig megehetjük a modellt, amikor elkészültünk a munkával. Szívesen megettük volna még a jalapeno paprikát is de nem engedték. A száradt mákgubónál már nem voltunk olyan lelkesek..










Fontos a rajzoláshoz az emberi anatómia is. Nos ha jelen esetben nem is ettük meg a modellt, azért a "kóstolgatás" belefért!









Egymásnak állunk modellt 10-10percre. Ezalatt gyorsan le kell skiccelni, vázolni a kontraposzt pozícióba (a testsúlyt az egyik lábra helyezve, csípőre tett kézzel, kényelmesen) beálló társunkat. Ez a krokizás. Kipróbáltuk tussal is ha már jól ment. Nagyon nehéz és összpontosítani kell, mert ott nem lehet radírozni vagy javítani.


Ülő modell is akadt. Ebben a szék lerajzolása a legnehezebb. A hónap tananyaga volta távlati rövidülés, a perspektíva is.


OKTÓBER

Átrendeztük kicsit a termet, hogy mindenki megfigyelhesse a vödrön a gyümölcsöt. Vagy paprikát ...mikor mi volt a modell..

 
 Itt éppen tökök egy csészén!


 Mindenki beleéli magát a munkába, és csak kenődik a pasztell a papíron...


...na meg a ruhákon és képeken meg aztán mindenhol...



Kedvencünk a szőlő...alig vártuk hogy ne lehessen már kapni a boltokban. Minden órán megettük, ami jó volt csak ne kellett volna minden szemet külön megfesteni..